szervezés, ilyesmi, ezek húzós dolgok. Stressz, időben kezdés, és éppenhogy de el sikerült csípni. Ez nagyrészt egy samba válogatás kazinak volt köszönhető - a késés -, ami a buli után majdnem kicsinált minket, meg néhány taxist a Hungárián. A latinok beborgolták a suzukit. Így indultunk az este legeslegbelterjesebb bulijára, ami kapcsán voltak előzetes félelmeim, mivel három zenekarral bandázni még ha nem is végtelenül fárasztó, de talán egy pillanatban cink is lehet. Egy kis idő után. Mint a b-horrorban a levágott bokájú csávó haláltusája, ami 10mp után kezd igazán vicces lenni. Midenestre a lehető legjobban alakultak a dolgok.
Lekéstük a Young Arsenal-t, ami ha kiforrta önmagát, akkor a kedvenc magyar zenekarom lesz. Legalább is ezt tervezem. A srácok elmondása szerint nem sikerült nagyon jól a fellépés, de tuti próbálnak párat harisnyában, vesznek egy jó hangosítható mp3 lejátszót, és igazi Galaxy Ranger-ök lesznek, főleg ha Marci He-Man szerkóba fogja tolni.
A Lömbihead alatt valahol a Boráros tér környékén jártunk, mikor úgy rápörgettek a latinok, hogy azt hittem kifejelem a szélvédőt. Sajnos nem láttam őket - nem a latinokat, hanem a Lömbiéket -, de buli előtti akusztikus próbájukból sikerült elkapnom 10-15 percet. Szinte hihetetlen. Valami hozzáértő világosítson fel miért ennyire király ez az egész. Én elintézném annyival hogy "jóhogy fasza, a srácok Mudhoney-t tolnak", Mudhoney-t, ami már akkor benne volt a top3-ban, mikor Enterprise kitűzőben, meg 2 számmal nagyobb kardigánba jártam, de gondolom nem ilyen egyszerű ez a dolog.
Megérkeztünk. Itt jött volna a Witkin, de előtte volt egy jó 20 perces pauza, pakolászás, tagok megkeresése, félig-meddig szemrehányó/késést számonkérő Filteres hippilány, ahogy ez lenni szokott. Mikor végre mindenki megvolt gyorsan neki is álltunk. Szerintem nem volt rossz, a playlist is faszán lett összerakva, nagyrészt azokból a számokból amiket igazán csípek. Király volt, annak ellenére hogy rohadt szarul szóltunk. Még a Eight Dayz feldolgozást is eltudtunk nyomni valahogy, pedig ez egy elég hirtelen ötlet volt. Szóval, ennél rosszabb witkin buli ne legyen.
Helyemen maradtam, mert ez egy ilyen este volt, beüzemeltem az pedált, és felállt a Fuseism. Vagyis bocs, a B.O.F. Pár Fuseism számot elnyomtunk, azokat amik nagyjából egy gitáron is elmennek. Nem volt rossz, de Matyi nélkül tényleg nemvolt az igazi. Maga a "jam" is volt már jobb, azonban a zaj, az tényleg nagyon jól esett. Gondolom hallgatni/nézni eléggé fárasztó, de ez van, ez tényleg a zajongó ember, és a zaj privát mókája. A zenekar még csak-csak együtt van, de a közönség hozzáállás híján kb. totál ki van zárva. Eleinte fogalmam se volt hogy hogy fog ez működni egy punk bulin. Most sem tudom, de igazából ott akkor le is szartam. Az erősítőt majdnem hazavágtam, kis mértékben talán magamat is.
Innen csak lefele vezetett az út. Arra is képtelen voltam, hogy bekapcsoljam a visszhangot a Wormkids-hez, de végül is valaki megcsinálta, meg Gabi a kábeleket/aljzatot igazgatta, nemtudom komolyan, elég homályos az az egész. A ninja dolog eleinte jó ötletnek tűnt, aztán már nem annyira. Végül elég spontán módon vettük fel, mert valaki felszólt a színpadra. Majdnem el is ájultam, és Csirke abszolút jól látta a dolgot itt, tényleg kb. fél számok hangzottak el. Összevissza játszottunk, de pont annyira élveztem, amennyire nem érdekelt.
Ezután kint dumáztunk csomó király dolgoról, Sebő meg hozott valami gány rumot, vagy mit, aminek - legalábbis számomra, jó ideje nem piáztam - olyan penetrás szaga volt, mint a 17. születésnapomnak, ahol beleszaltóztam egy dobszerkóba. Szomjas voltam, de inkább megvártam a Kobrát. Ma pedig azért nem megyek Suicidal-ra, mert Uruguay játszik. Nem menő.
