olyan volt ma este, mintha egy házibuliba lennék. egy nagy házban, vegyesen olyan arcokkal akikkel együtt lógok, akiket csak látásból, vagy csak félig-meddig ismerek, és akiket egyáltalán nem. talán az első házibulik egyike, ahol találok magamnak helyet, és nem csak mondjuk egy kanapé meletti hányásra mutogatva próbálom tartani a jókedvem, mielött megunnám, és hazamennék a faszba. viccen kívűl, ez nekem új, meg ezer éve nemvoltam házibuliba se. szóval ezek tökjó napok.

Brutal Knights csapott, sokkal királyabb volt élőben, mint lemezen. mondjuk csak a hátulról láttam, mert "jegyet szedtem". Egyszer a csúcspillanatban meg is kérdezték hogy én - meg zsolt - vagyok e a szervező. Aztán rájöttem simán lehetnénk. zsolt szakállas és kötött sapkát hord, én meg a haverja vagyok. miért is ne.