Ez a nyár a belebuzulásról szólt. A belebuzulásról, a Balatonba. Próbáltam felmászni, és egyenesúlyozni a bólyán, ami nemment , szóval csak felkapaszkodtam a matracra, és élveztem a helyzetet, úgy ahogy azt élvezni szokták különböző elmondásokban, meg a TV-ben, meg ezer más helyen. Vannak ezek a tökéletes pillanatok, tényleg. És a ezen a nyáron volt alkalmam pár ilyennel találkozni. Kezdve a balatonlellés kistanáros nosztalgia trip-el az általános sulim berkein belül, amit egész komolyan szívszorítonak éreztem egyes vacsoraidőkkor, mikor a 96-97-98-99-2000-es filctollas témáinkat olvasgattam ezeréves szekrények belsejében, és az emeletes ágyak furnérlemezein. A nagy focik, meg a sulidiszkóra készülődő 13 éves lányok béna sminkje. És a sulidiszko ahol persze sosem történik semmi, ami azért elég egyértelmű, mégis egy fél fokkal szomorúbban megyünk el zuhanyozni, mint ahogy kiröhögtük az egészet 8 óra magasságában, leginkább zavarunkba. A táskám tele zenekaros pólókkal, a walkman-be a big trio jégkrém színű NOFX, és a tornacípő a lábamon pont annyira szakadt, hogy itthon ne szólhassanak érte. 'A' betüket rajzoltunk, és észre sem vettük hogy PC bajszunk nőtt, és esetenként pubertáns tószag vett minket körül. Szóval na, a Balaton volt az, ami hiányzott nekem az elmúlt kb. 7-8 évből, évek óta nem éreztem rá milyen évszak is van most, és most ez egy tök új, és érdekes dolog számomra. elleszek vele egy darabig .
Ja igen, ez a nyár nagyrészt a bebuzulásról, és a csóróságról szólt. Tavaly ilyenkor még királyság volt, mikor az XY hírportálon irogattam a béna tudományos cikkeket, meg az MTI-s 3mondatosokat. Volt cash mindenre, nem sok, de volt. Most vonatjegyre, longboardra, sőt még egy ninjutsu edzésre sem volt pénz, ami meg volt, azt siófok-sóstón dr. pepper-re vertem el, szóval a black flag sérót is a bio fodrászatba vágattam le apróért. Nem tudtunk szerezni autót, ezért offolni kelett Vendel tanyabuliját, ami tökre kellemetlen, de inkább lehangoló volt. Jó lett volna játszani, talán királyabb lett volna mint bármikor máskor. Megint fasza bandák egy tanyán, srácokkal akik jó zenéket hallgatnak. Nem rossz a Fuseism, nem sülnek el túl rosszúl a dolgok, még akkor se mikor a levegőben lóg a bénázás. Még kb. mai napig sem tudjuk mit akarunk pontosan, de úgylátszik ígyis müködik a dolog valahogy. Próba nincs de ötlet van, olcsó shoegaze témák, meg ordibálás. Sok buli, szeptember közepéig kb. folyamatosan. Sok lehetőséget látok a zenében, de az azon felüli dolgok pedig nem igazán mozgatnak meg, persze hazudnék ha aztmondnám hogy nem király dolog hogy van akinek tetszik, meg ilyesmi, és még ezt le is írja valahova. A "hüsker dü helyi helytartója" vagy mi, meg a "fugazi imádó szörfbanda" egy kicsit megint erős, pont úgy mint a witkin estében a dead boys-os szarság, de oké, nem para a tapogatózás. Mindannyian ezt csináljuk. A wormkids-ről pedig felesleges lenne írni bármit is. Kurvára élvezzük, és ezzel a formációval tényleg semmit sem tudunk kellemetlennek érezni.
Jó koncerteken voltam: láttam az Adorno-t, ami hangzás-pedálok szempontjából számomra iskolapélda volt. Kétszer voltam Think Again-en Balatonon, és szerintem nagyon jók, főleg hogy a legutóbbi lemezt nagyjából szarrá halgattam. Csípem ezt a zenekart, mert valahogy az egész olyan magától értetődő, az egész kiállás tök oké. Itt a Lömbihead, aminél kevés truebb dolgot tudnék mondani. 16-17 éves korunkba kb. ezt csináltuk volna mint ők, ha elég tökösek vagyunk, és nem csak 4 húros, alsógatyába rögzített kábeldarabbal leföldelt, hamis gitárral akarunk zajt csinálni, meg elméletben belehányni a Moog srácok cipőjébe ( hello Jehova ! kösz a király kritikát! ). Vagy a Young Arsenal, mert ősszel talán énis nekiugrok a Battlestar Galactica-nak. Gabi gitártémái jók, ezer közül felismerni, és a demo utolsó számának tappingelős része meg simán külön posztot érdemelne, azzal a zseniális basszustémával, és a dobbal. Vagy lehet csak simán kajálom a 10-15 emberre korlátozódó "hype"-t, de nem is tudom. Hirtelen ennyi ugrik be, mert az idő megy, én meg felejtek a melegben. Még a ROIR is bejött, mert összeségében eléggé nyitott vagyok mostanában. Sok Swing Kids-et, meg 90-es emo cuccokat hallgatok ( még Jimmy Eat World is lement párszor, mert a pop is jó), sok metált, és funk-ot mert folyamatosan kapom a dózist a KoltaiPetitő, és mindent ami elég zajos, és 86os születésű béna gyerekek csinálnak. És persze rave-et, meg matekrock-ot, szörföt, DC bandákat, Beach Boys-t és Black Flag-et, chiptune-t, aktuális indie szart, meg sci-fi HipHop-ot. Szóval, tényleg sok mindent. Amit meg várok az a Cloak/Dagger lesz, és a Public Enemy is újra turnézik, és különbenis, Chuck D megígérte, és én neki sok mindent elhiszek. Elvesztettem a fonalat. Legyen itt vége. Megyek, megnézem a Magas barna férfit felemás cipőben-t.
