Trevor Andrew egy snowboardos arc, aki szereti a Black Flag-et, Tupac-et, és a Beach Boys-t. Szóval elég király izlése van annak ellenére hogy elég szar zenét csinál. De volt egy jó pillanata. Ez itt. Megunhatatlan bakker.
Eight Dayz, még mindig.
2010.06.10. 18:52 | VulcanDeathGrip | 2 komment
Címkék: zene punk eight dayz trevor andrew
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://cornmanfrommars.blog.hu/api/trackback/id/tr942072322
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
vargyai 2010.06.10. 19:34:11
ezeket (eight dayz) csak nem rég ismertem meg. és még utána is akartam itt keresni, de ugye a régi dolgokat levetted. sajnos csak ez az egy számuk jó, nagyon az, a többi viszont kurva szar. ha basszus alapú béna funky-t akarok hallgatni akkor inkább tar babies. róluk legalább nem tudom eldönteni, hogy rosszak e, akkor is ha mindig ezen gondolkodom.
VulcanDeathGrip · http://cornmanfrommars.blog.hu/ 2010.06.10. 20:04:37
@vargyai: Amikor leposztoltam kb. annyit sikerült írnom az egészről, hogy mennyire gecijó ez a szám, és hogy 4 napon keresztül csak ez ment a lejátszóban . Kevés az info magáról a bandáról, az a kevés meg amúgy se érdekes. Azt meg gondolom, hogy Klaus Grabke német-amcsi deszkás zenekara az Eight Dayz, és a wheels of fire openingje ez a szám, azt már tudod.
Jah, kurvára cikis. Ami a JFA-nak sikerült a Nowhere Blossoms-on, az nekik nem.
Végighallgattam jópárszor, mert képtelen voltam elhinni hogy ezen kívül nem fedezek fel rajta semmi értékelhetőt.
A hangzás is tök más, szóval szerintem a What's So Strange About Me-t jóval '89 előtt vették fel, és csak rádobták erre a lemezre. Klaus Grabke későbbi elég cinkes cuccaihoz passzolnak ezek a hulladék számok, szóval valami ilyesmi történhetett.
Jah, kurvára cikis. Ami a JFA-nak sikerült a Nowhere Blossoms-on, az nekik nem.
Végighallgattam jópárszor, mert képtelen voltam elhinni hogy ezen kívül nem fedezek fel rajta semmi értékelhetőt.
A hangzás is tök más, szóval szerintem a What's So Strange About Me-t jóval '89 előtt vették fel, és csak rádobták erre a lemezre. Klaus Grabke későbbi elég cinkes cuccaihoz passzolnak ezek a hulladék számok, szóval valami ilyesmi történhetett.
